Tihany
Tihany Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten.
Híres, ma már csak emlékként meglévő adottsága volt a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely az apátsági templom és a visszhang domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. (Télen azonban még mindig megfigyelhető bizonyos mértékben) Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend „tyiho” szóban keresendő.
Tihany a Balaton északi partján fekvő település. Lakosainak száma megközelíti az 1300 főt. A település természeti adottságai rendkívül kedvezőek: a Tihanyi-félsziget mélyen benyúlik a Balatonba, s két részre osztja a tavat. Tihany felszínét a vulkanikus erők alakították ki. A félsziget felszínén gejzírek által létrehozott mészkőkúpokat láthatunk. Tihany belsejében két lefolyástalan tavat is láthatunk. Tihany gazdag növény- és állatvilágának köszönhetően 1952-ben védetté nyilvánították a félsziget területét. A félszigeten számos növény- és állatritkaságot figyelhetünk meg.
Tihanyt és környékét már ősidők óta lakták emberek. Több régészeti leletet találtak a vaskorból és a bronzkorból is. Később rómaiak telepedtek le a vidéken. A rómaiak már ekkor vízi átkelőhelyet létesítettek Tihanynál.
A honfoglalás után ez a terület szállásterület volt. Az itt élő emberek főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkoztak. A középkorban 1055-ben I. András király itt építtette meg a királyi család temetkező helyét. Ekkor jött létre Tihany település őse. A temetkező hely fölé a király monostort építtetett, melybe bencés szerzeteseket hívott. Ekkor vettek kezdetét a Tihanyi Bencés Apátság élete. Az apátsági templom a falu kulturális, szellemi központjává vált. A XIII. században az apátság már oklevelek kiállítására feljogosított hiteles hely volt.
A török támadások Tihany települést is elérték. A XVI-XVII. században a monostort várrá alakították át. A monostor nem tudott ellenállni a törökök ostromának, s elpusztult. A monostor újjáépítésére a XVIII. században került sor. A barokk stílusban helyreállított monostor Tihany jelképévé vált. Tihany a XVIII-XIX. században indult fejlődésnek. A fürdőélet megindulásával közkedvelt nyaralóhellyé vált. A település jól felszerelt, korszerű szállodákkal és vendéglátó helyekkel várja a vendégeket. Tihany ma is idegenforgalmából él. Rendkívül sok érdeklődőt vonz ide a Tihanyi-félsziget szépsége, a táj szépsége, a Balaton-part és az itt látható műemlékek.
Tihany látnivalókban gazdag település. A bencés apátság gyönyörű temploma és a rendház tömegesen vonzza az embereket. Az altemplom még 1055-ben épült fel, s a háromhajós román stílusú csarnokkripta az egyetlen épségben fennmaradt Árpád-kori királyi temetkezőhely. Itt nyugszik az 1060-ban elhunyt I. András király. A tihanyi skanzen a több mint ezer éves település és az itt élő emberek életét mutatja be. Sok érdeklődőt vonz a XIII. századi Újlaki templomrom is. A Pisky sétányon haladva megnézhetjük a berendezett Parasztgazda házát és itt található a Halászcéh és a Fazekasház épülete is. Tihany látnivalói közé tartozik a Babamúzeum is, melyben népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babákat láthatunk. Érdemes ellátogatni a tihanyi obszervatóriumba, ahol a föld mágnestér változásait figyelik. Ebben az épületben kapott helyet a geofizikus Eötvös Lóránd emlékkiállítása is.
Nyaranta több rendezvényt is tartanak Tihanyban. Július közepétől augusztus közepéig tart a Tihanyi Zenei Hónap rendezvénysorozat. Ennek keretében rendezik meg a Tihanyi Ünnepi Játékokat. Az apátság alatt felállított szabadtéri színpadon daljátékokat és operaelőadásokat láthatunk. A híres tihanyi visszhang az apátsági templom faláról visszaverődve szórakoztatja a turistákat. Az apátsági templom ad helyet az országos hírű orgonahangverseny-sorozatnak. A Tihanyi Szüreti Napokat szeptember első felében rendezik meg. Ennek keretében szüreti felvonulás, néptánc és utcabál szórakoztatja a vendégeket.
Tihany és környéke kiváló kirándulóhely. A természetvédelmi területen több sétaút vezet körül. A félsziget délnyugati részén található a Bozsai-öböl, mely a Balaton-part természetes állapotát idézi nádasaival. A Tihanyi-félsziget legmagasabb része a Csúcs-hegy. A Külső-tó és a Belső-tó vulkáni kráter helyén jött létre. A Belső-tó melletti mezőn még láthatóak a gejzírműködés egykori maradványai. A túrázni vágyók a Lóczy-tanösvényen körbejárhatják a szigetet. A tanösvény a Sajkod melletti templomromtól a hajóállomásig vezet. Sok érdeklődőt vonz a Visszhang-domb és a Kálvária-hegyen lévő tihanyi kálvária is. Érdemes megnézni az Óvár-hegy földsáncrendszerét is, mely a középkorban remetetelep volt.
Tihanyban horgászásra és vitorlázásra is nyílik lehetőség. A vitorlássport szerelmeseit jól felszerelt kikötők várják.
Tihanyt és környékét már ősidők óta lakták emberek. Több régészeti leletet találtak a vaskorból és a bronzkorból is. Később rómaiak telepedtek le a vidéken. A rómaiak már ekkor vízi átkelőhelyet létesítettek Tihanynál.
A honfoglalás után ez a terület szállásterület volt. Az itt élő emberek főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkoztak. A középkorban 1055-ben I. András király itt építtette meg a királyi család temetkező helyét. Ekkor jött létre Tihany település őse. A temetkező hely fölé a király monostort építtetett, melybe bencés szerzeteseket hívott. Ekkor vettek kezdetét a Tihanyi Bencés Apátság élete. Az apátsági templom a falu kulturális, szellemi központjává vált. A XIII. században az apátság már oklevelek kiállítására feljogosított hiteles hely volt.
A török támadások Tihany települést is elérték. A XVI-XVII. században a monostort várrá alakították át. A monostor nem tudott ellenállni a törökök ostromának, s elpusztult. A monostor újjáépítésére a XVIII. században került sor. A barokk stílusban helyreállított monostor Tihany jelképévé vált. Tihany a XVIII-XIX. században indult fejlődésnek. A fürdőélet megindulásával közkedvelt nyaralóhellyé vált. A település jól felszerelt, korszerű szállodákkal és vendéglátó helyekkel várja a vendégeket. Tihany ma is idegenforgalmából él. Rendkívül sok érdeklődőt vonz ide a Tihanyi-félsziget szépsége, a táj szépsége, a Balaton-part és az itt látható műemlékek.
Tihany látnivalókban gazdag település. A bencés apátság gyönyörű temploma és a rendház tömegesen vonzza az embereket. Az altemplom még 1055-ben épült fel, s a háromhajós román stílusú csarnokkripta az egyetlen épségben fennmaradt Árpád-kori királyi temetkezőhely. Itt nyugszik az 1060-ban elhunyt I. András király. A tihanyi skanzen a több mint ezer éves település és az itt élő emberek életét mutatja be. Sok érdeklődőt vonz a XIII. századi Újlaki templomrom is. A Pisky sétányon haladva megnézhetjük a berendezett Parasztgazda házát és itt található a Halászcéh és a Fazekasház épülete is. Tihany látnivalói közé tartozik a Babamúzeum is, melyben népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babákat láthatunk. Érdemes ellátogatni a tihanyi obszervatóriumba, ahol a föld mágnestér változásait figyelik. Ebben az épületben kapott helyet a geofizikus Eötvös Lóránd emlékkiállítása is.
Nyaranta több rendezvényt is tartanak Tihanyban. Július közepétől augusztus közepéig tart a Tihanyi Zenei Hónap rendezvénysorozat. Ennek keretében rendezik meg a Tihanyi Ünnepi Játékokat. Az apátság alatt felállított szabadtéri színpadon daljátékokat és operaelőadásokat láthatunk. A híres tihanyi visszhang az apátsági templom faláról visszaverődve szórakoztatja a turistákat. Az apátsági templom ad helyet az országos hírű orgonahangverseny-sorozatnak. A Tihanyi Szüreti Napokat szeptember első felében rendezik meg. Ennek keretében szüreti felvonulás, néptánc és utcabál szórakoztatja a vendégeket.
Tihany és környéke kiváló kirándulóhely. A természetvédelmi területen több sétaút vezet körül. A félsziget délnyugati részén található a Bozsai-öböl, mely a Balaton-part természetes állapotát idézi nádasaival. A Tihanyi-félsziget legmagasabb része a Csúcs-hegy. A Külső-tó és a Belső-tó vulkáni kráter helyén jött létre. A Belső-tó melletti mezőn még láthatóak a gejzírműködés egykori maradványai. A túrázni vágyók a Lóczy-tanösvényen körbejárhatják a szigetet. A tanösvény a Sajkod melletti templomromtól a hajóállomásig vezet. Sok érdeklődőt vonz a Visszhang-domb és a Kálvária-hegyen lévő tihanyi kálvária is. Érdemes megnézni az Óvár-hegy földsáncrendszerét is, mely a középkorban remetetelep volt.
Tihanyban horgászásra és vitorlázásra is nyílik lehetőség. A vitorlássport szerelmeseit jól felszerelt kikötők várják.




